Figyelembe véve, hogy sokat végeztem a munkámmal az Ace -val, úgy döntöttem, hogy megpróbálok vele együtt dolgozni. Általában ugyanazokat a gyakorlatokat végeztük, amelyeket korábban kipróbáltunk, csak azt akarom, hogy tudd, hogy várhatóan ugyanazokat a politikákat követi, függetlenül attól, hogy hol vagyunk.
A következő lépés az, hogy sokkal intenzívebben dolgozzunk vele a kedvtelésből tartott kutyaparkban. Még nem tettem meg sokat. Elég kínos ahhoz, hogy blogoljon a kedvtelésből tartott kutyámmal, hogy gyógyítsa meg a labdájának megszállottságát. Most együtt kell mennem vele, amíg az emberek élvezik minket. Ha! De ez döntő lépés lesz, ha azt akarom, hogy a kedvtelésből tartott kutyám megtanulja, hogy általában más kutyákkal szocializálódjon.
Beltéri munka közben az Ace számára jó kihívás az, hogy lefeküdjön, miközben egy labdát közvetlenül előtte helyezem. Ha rögzíti rajta, az ujjaimat becsapom, és azt mondom, hogy „hé!” Aztán inkább rám néz, és azt mondom neki, hogy jó. Nagyon jól teljesít ezzel, és még az ételt is elfogadja a kezemből, miközben előtte van egy labda ideális. Még két héttel ezelőtt semmi sem volt sokkal fontosabb, mint egy labda. Nem enni vagy inni egy labdával a látványban.
Egy másik dolog, amit megfigyeltem az ACE -vel kapcsolatban, az, hogy a kezembe kerül az agilitási gyakorlatban. Agilitásban a kezed használata a kedvtelésből tartott kutyájának irányításához az edzés kulcsfontosságú része, és jó, ha kedvtelésből tartott kutyája figyelmesen figyeli a kezét. Az elmúlt néhány hónapban azonban az ász megszállottja lett a kezemnek, amíg a pályán vagyunk. Szájja meg, ugat rám, és nagyjából megőrül (ugyanúgy, ahogy cselekedett, ha labdát tartottam). Még a kezemre is kis zúzódásokat hagy. Még nem tettem semmit, hogy ezt helyrehozjam, mert nem vagyok teljesen biztos abban, hogy mit tegyek. De azt hittem, megemlítem, mert úgy tűnik, hogy ez egy rögeszmés viselkedése. Volt -e valamelyik embernek ez a problémája?